| következő oldal >> |
Meszkalin Kaktuszok
Peyote A pejot (peyotl), vagy peyote (Lophophora williamsii) egy közép-amerikai gömbkaktusz, kivételesen magas alkaloidtartalommal (eddig több mint hatvanféle alkaloidot izoláltak belőle). A középamerikai indián kultúrákban kiemelkedő szerepe van, szent növényként tartják számon. Főleg rituális alkalmakkor fogyasztják, de univerzális gyógynövényként is ismert, többek között természetes antibiotikum-tartalmának köszönhetően. Egyik alkaloidja, a meszkalin az emberi szervezetbe kerülve hallucinogén hatású. Származása, elterjedése Közép-Mexikótól, San Luis Potosí államtól Dél-Texasig és Új-Mexikóig a felföldeken, hegyvidékeken él. Elsősorban a Rio Grande közelében és Chihuahua sivatagban fordul elő. Megjelenése Teste lapított gömb alakú, a felszín alatt vastag répagyökérben folytatódik. Élőhelyén a talajba húzódik. Bőre kékesszürke, areoláiban (tövispárna) tövisek helyett piszkosfehér szőrpamacsok (trichoma) nőnek. Csak a nagyon fiatal magoncoknak vannak apró, jelentéktelen töviseik. Bordái a többi Lophophora fajhoz (diffusa, fricii) képest jól elkülöníthetők, egyenesek vagy hullámosak. A bordák száma kortól és életkörülményektől függően változhat. A fiatal növények általában öt bordásak, amelyek később osztódnak. Felnőtt növényeknél a nyolc borda az általános, de nagyon idős korban lehet több (10-13) is. Válaszvonalaik kevéssé mélyednek be. Alig 1 cm-es, keskeny szirmú virágának lepellevelei rózsaszínűek, sötétebb középcsíkkal (színük a fehértől a sötét rózsaszínig változhat). A bibe és a porzó sárga. Termése pirosas, lágy húsú bogyó, viszonylag kevés apró, fekete maggal. A termés a növény testében, a gyapjúfilc alatt nő, és csak éretten bukkan elő. A fajnak számos változata ismert. Az egyik legismertebb, erősen sarjadzó változata a L. williamsii var. caespitosa. További változatok: - L. williamsii var. echinata Felhasználása A növényt az indiánok több ezer éve használják rituális alkalmakkor. Napjainkban Mexikóban és az USA-ban mind termesztése, mind fogyasztása illegális. Kivétel az USA-ban a NAC (Native American Church) és Mexikóban néhány olyan indián törzs, amelynek a törvény megengedi, hogy vallási célból gyűjtsék és fogyasszák. Európában általában hallucinogénként ismerik. A meszkalin tartalmú kaktuszokat frissen vagy szárítva megeszik, vagy főzetet készítenek belőlük.
|
| következő oldal >> |